Melyik műtrágya a legjobb?

Ha a megfelelő műtrágyát keresed, ásványi alapú és szerves műtrágyák között válogathatsz. Az ásványi műtrágyákkal kapcsolatban gyakran találkozhatsz az NPK műtrágya kifejezéssel. Az NPK a nitrogénre (N), foszforra (P) és káliumra (K) utal. A nitrogénre a növények növekedéséhez van szükség. A foszfor erősíti a gyökereket, valamint gyönyörű virágokat, leveleket és gyümölcsöket eredményez. Kálium nélkül a növény vízellátása sérül. Ilyen típusú műtrágya használatával növényeid tápanyaghiánya megbízhatóan és gyorsan megszüntethető. Ezzel szemben a hosszabb távon lebomló ásványi műtrágyák lassabban, szakaszokban engedik ki tápanyagtartalmukat. Ezt úgy érik el, hogy a tápanyag körül gyantabevonat található, mely fokozatosan bomlik le. A szerves műtrágyáknak is van hosszú távú hatása. A legjobb szerves műtrágyák a komposzt és a szaruliszt. A komposzt például ideális számos bokor és sövény táplálásához. A félig érlelt komposzt különösen gazdag nitrogénben. Ajánlott csak a talajfelszínre kijuttatni, mert ha túl mélyen dolgozzák a talajba, kárt tehet a növény gyökereiben. Az érett komposzt csak kis mennyiségű tápanyagot tartalmaz, de javítja a talaj szerkezetét. Ezenfelül léteznek még különleges műtrágyák is, melyeket egy adott növényfaj tápanyagellátásához, például rózsákhoz hoztak létre.

A pázsitot jobb tavasszal műtrágyázni, mint késő nyáron, illetve a növekedési szezon végén, ősszel ajánlott még egyszer. A műtrágyát frissen vágott fűre kell kijuttatni, hogy az mielőbb érintkezésbe kerüljön a talajjal. A műtrágya kiszórása után meg kell öntözni a pázsitot, hogy a műtrágya feloldódhasson, és teljes mértékben kifejthesse hatását.

Mikor kell műtrágyázni?

Alapjában véve elég csak a növekedési szezonban műtrágyázni, mely februárban kezdődik és augusztusban ér véget. Ha ezután is trágyázod a növényeket, azok nem tudnak megfelelően felkészülni a pihenési időszakra. Új, vékony hajtásokat hoznak, melyek érzékenyek a fagyra.