Ezzel a problémával gyakorlatilag minden kezdő kertész találkozott már egyszer-másszor: a nemrégiben még gondozott és barna virágföld tetején fehér színű réteg jelenik meg. Először is, ne essünk pánikba! A fehér lerakódás ugyanis nem feltétlenül penész, ahogy sokan gondolják.
Ártalmatlan lerakódások
Öntözéskor, különösen, ha alulról locsoljuk a szobanövényeinket, a műtrágyában és magában a vízben található só és mész kiülhet a virágföld tetején. Ahogy telik az idő, ezek a lerakódások összegyűlnek a talajon még akkor is, ha „felülről”, a szokott módon öntözünk. Ez az üledék könnyen felismerhető, mivel állaga száraz és morzsálódó. Az effajta lerakódások annak köszönhetők, hogy a növény felhasználja a számára szükséges vizet és a benne oldott tápanyagokat, de a vízben található só illetve mész hátramarad, és összegyűlik a virágföldben. Újra szép barna lehet a föld, ha egyszerűen eltávolítjuk a talaj felső néhány centiméternyi rétegét, amelyben ezek az ásványi maradványok találhatók, és friss virágfölddel töltjük fel a cserepet. Az edényt ne töltsük teljesen fel; a felső peremétől hagyjuk el két centit, különben a talajjal kevert öntözővíz kiloccsanhat a növény öntözésekor. Ha azonban a fehér réteg állaga vattaszerű és a szaga dohos, azonnali beavatkozásra van szükség. A penész ugyanis nem csupán ronda látvány, hanem bizonyos helyzetekben árthat a növényeinknek, de még a saját egészségünknek is.
Amikor a kevesebb több
Bizonyos mennyiségű penészt szinte az összes virágföldben találhatunk, ami jó dolog, mivel a penész – a talajban élő baktériumokkal és rovarokkal együtt – természetes módon bontja le a szerves anyagokat és trágyázza a talajt. Ha azonban a penész olyannyira elterjed, hogy jól látható a bolyhos „vatta” a virágföld tetején, az gyakran annak a jele, hogy a növényt nem megfelelő gondozzák. Ha túlságosan nagylelkűek vagyunk és túlöntözzük a szobanövényeinket, a talajuk állandóan nedves lesz, ami a penész megjelenéséhez vezet.
A magas komposzttartalmú virágföld használatakor a túlöntözés szintén tökéletes feltételeket teremt a penészedéshez, sőt akár még gombás fertőzéshez is. Ennek oka, hogy az effajta virágföldekben található komposztáló anyagok kitűnő táptalajt nyújtanak a penésznek, amely a mindenhol jelen lévő spórákból fejlődik ki. A penészes talajt oly módon lehet a legkönnyebben rendbe hozni, ha a növényt kivisszük a szabadba és átültetjük.
Alapos tisztítás
Ha kivittük a növényt a szabad levegőre, vegyük ki a cserepéből, és távolítsuk el a penészes talajt. Szedjük le a régi földet a szélekről, vagy gyengéden rázogassuk meg a gyökérlabdát, míg a gyökerek láthatóvá nem válnak. Ha a növény gyökérzetét nem kell egy bizonyos időszakban metszeni, a gyökereket ekkor visszavághatjuk, hogy serkentsük a növekedést. Gyökérmetszésnél és átültetésnél főszabály, hogy a gyökérlabdát az eredeti méretének körülbelül egyharmadára vágjuk vissza.
Mindenképp tisztítsuk meg a cserepet is visszaültetés előtt, mivel a spórák az edényre is rátapadhatnak. A spórák eltávolításának a legjobb módja, ha a cserepet alaposan kimossuk forró vízzel és ecetes tisztítószerrel, mielőtt a GARDENA kézi súrolóval átsúrolnánk. Végül öblítsük át az edényt még egyszer tiszta, hideg vízzel. Most már visszaültethetjük a növényt a friss, penészmentes, jó minőségű virágföldbe. Ekkor azonban eltömíthetjük a cserép alján lévő vízkifolyó nyílást, ezzel később vízpangást okozva. Mindezt megakadályozhatjuk, ha az edény aljára teszünk egy kis cserépdarabot, amelyre 3–5 centiméternyi sódert vagy durva homokot szórunk. Ennek köszönhetően a felesleges víz az öntözés után az alátétbe folyik. A penészes talajt semmiképp ne tegyük a kerti komposztládába – legjobb, ha a szerves szemétbe kerül, ahol a spórák már nem tudnak több bajt okozni.
A penészedés megelőzése
A friss virágföldet megvédhetjük a penész ellen, ha a talajt minden locsolás előtt hagyjuk kissé kiszáradni. Szintén segít a megelőzésben, ha alkalmanként fellazítjuk a föld felső rétegét, ami gondoskodik a talaj és a gyökérzet megfelelő szellőztetéséről. Ugyancsak fontos, hogy ne öntözzük növényeinket túl gyakran, csak akkor, ha szükséges, és akkor se vigyük túlzásba. Ezáltal megakadályozhatjuk, hogy a talaj folyton nedves legyen, ami a penész-spórák kedvenc szaporodóhelye. Ne feledjük, hogy a kevésbé napsütéses téli hónapokban, október és március között, a növények vízigénye kisebb, mint nyáron. Rendszeresen adjunk elegendő, de ne túl sok műtrágyát az öntözővízhez – ez gyakran elkerüli az emberek figyelmét. A lehullott leveleket és virágokat távolítsuk el a talaj felszínéről, mivel az a szürkepenész (botritisz) kialakulásához vezethet. A cserepes illetve dézsás növények penészedése ültetéskor megelőzhető, ha magas ásványianyag-tartalmú (például citrusfélékhez és dézsás növényekhez ajánlott) virágföldet használunk. Ez az ásványi anyagokban gazdag föld jobban ellenáll a penésznek.
Jó módszer a növényeket alulról öntözni: tegyünk vizet az alátétbe és a felesleget fél óra elteltével öntsük ki. Ha a növény az első adagot nagyon gyorsan felszívja, öntsünk még egy kis vizet, és utána távolítsuk el a maradékot.
