Minden, amit mindig is tudni akartál a citrusfélékről és átteleltetésükről

Alig köszönt be az ősz, az első hidegek máris látogatást tesznek kertünkben. „Iszom egy meleg citromos teát” – hallani ilyenkor gyakran, ami felvet egy kérdést:

Lehet citromfát magról nevelni?

Mint minden magról nőtt növény esetében, a sarj különbözni fog az anyanövénytől, mivel az „apa” genetikai információit is magában hordozza. Ezért – akárcsak minden egyéb gyümölcs esetében – az oltás az egyetlen módja annak, hogy a citrom tulajdonságait megőrizzük. Ennek érdekében a kívánt típus ágait „gyökérdonorként” szolgáló alanyokra kell oltani.

Jóllehet gyakran magról is sikerül citromfát nevelni, ez csak sok év elteltével hoz gyümölcsöt. Ráadásul a gyümölcs mennyisége és minősége is bizonytalan, hiszen senki sem ellenőrizte előre a növény génkombinációját. A magról nevelt citromfák azonban érdekes módon bizonyos esetekben még így is fajtaazonos gyümölcsökkel örvendeztethetnek meg. Érdemes kipróbálni. A csírázás akkor indul meg, ha a mag lehűl (helyezzük 14 napra a hűtőszekrény zöldségrekeszébe, 1–5 °C-ra).

Örömmel látjuk majd, ahogy a citrom sziklevelei a fény után kapaszkodva kibújnak a vetőföldből. És ha már a fénynél tartunk: a citrusmagok vetési ideje február vége vagy március eleje, amikor ismét erősödni kezd a fény, és emelkedni kezd a hőmérséklet. Az idő derült és meleg legyen, 21-25 °C körüli állandó csíráztatási hőmérséklettel. A magoncok nagyon sok fényt igényelnek.

Átteleltetés

Mint tudjuk, a citrusfák átteleltetése nem a legegyszerűbb dolog. Az emberek gyakran kérdezik, mit tehetnek a késő télen – többnyire a helytelen ápolás következtében – gyakran előforduló levélhullás ellen.

Néhány szó a fáról

Ez a faj a trópusi és szubtrópusi éghajlatot kedveli, de elviseli a mediterrán klímát is, ahol télen alig csökken fagypont alá a hőmérséklet. Ez a gondozás szempontjából azt jelenti, hogy a citrusfának télen és nyáron egyaránt sok fényre van szüksége, mintha csak természetes élőhelyén lenne.

Az egymástól kölcsönösen függő fény és hőmérséklet együtt és külön-külön is aktiválják a fa anyagcseréjét – éppen ezért nem a legegyszerűbb a citrusfélék téli gondozása. Magyarán: minél több fényt kap a fa (ami beindítja a fotoszintézist), annál melegebbre van szüksége, hogy az anyagcseréje a kellő sebességgel tudjon működni. Minél több hőt kap a fa (ami felgyorsítja az anyagcserét), annál több fényre van szüksége az elégséges fotoszintézishez.

Ha télen a fa metabolizmusa túlságosan gyors, mert túl magas a hőmérséklet (pl. ha a növény a nappaliban áll, különösen függöny mögé helyezve), és nincs elegendő fény, akkor az anyagcseréje során olyan anyagokat alakít át, amelyeket fotoszintézissel tud létrehozni – tulajdonképpen önmagát falja fel.

Érdemes a növényt alacsonyabb hőmérsékletű, sok fényt kapó helyen átteleltetni (fagymentes szellőzésről is gondoskodni kell). A mi szélességi fokunkon ugyanis a legfényesebb hely is sötét szobának hathat a trópusi fényviszonyokhoz képest, különösen télen. Azoknak, akik kedvelik a számokat: idén februárban Zanzibáron dél körül 190 000–210 000 luxot mértem. Ugyanekkor Németországban a szabadban 10–15 000 lux volt mérhető. Még egy nagyon fényes téli hely (pl. kis melegház) sem nyújt többet 10 000 luxnál. Egy normál lakásban („Hideg folyosóra tettem egy északra néző ablak mellé, ahol a legtöbb fényt kapja”) télen legfeljebb 1000 lux körüli érték érhető el; a nappali szobákra 500–800 lux jellemző. Tehát ha a citrusfélék átteleltetéséről van szó, hazánkban nem sokkal tehetünk többet annál, hogy szorítunk és reménykedünk, akkora a különbség a fa által igényelt és ténylegesen kapott fény mennyisége között.

Az elméletet már ismerjük, lássuk a gyakorlati lépéseket.

Háromféle átteleltetési módszer bizonyult sikeresnek:

A: A fa átteleltetése a faiskola üvegházában vagy kis otthoni melegházban, fóliasátorban

B: A fa átteleltetése világos helyen, 5–10 °C mellett. A helyiséget gyakran szellőztessük, és árnyékoljuk le, ha átjárná a meleg napfény (január végétől, különösen délre néző ablakok esetén).

C: A fa átteleltetése nagyon világos helyen, 16/18–20 °C mellett.

A C változat a legproblémásabb, szinte lehetetlen ilyen feltételeket teremteni. Általában nincsenek ennyire világos helyeink, és a hideg téli napokon rendszerint legalább 21 °C-ra fűtjük nappalinkat. Legjobb esetben is csak a ritkán használt helyiségek vagy a hideg folyosók hőmérséklete felel meg a 16-18 fokos elvárásnak. Ezekben a helyiségekben is minél közelebb kell elhelyezni a fákat az ablakhoz.

Ami a hőmérsékletet illeti:

A levelek gyakran le is hullanak, mivel a fák túl nedvesek, és nagy a gyökerek és a levelek hőmérséklete közötti eltérés: „forró fej és hideg láb”, vagy fordítva: „hideg fej és forró láb”. Ennek okáról azonban ritkán esik szó. A fűtött helyiségben a fa nagy része felveszi a levegő 21 °C körüli hőmérsékletét. Viszont a padlón áll, melynek csupán 16-18 °C a hőmérséklete. A hidegebb gyökerek működése lassúbb, mint a meleg leveleké – a növény stresszes állapotba kerül, és lehullatja leveleit. A megoldás: a fát ne közvetlenül a hideg padlóra állítsuk, hanem virágállványra vagy görgős virágcserépbe tegyük, és gondoskodjunk a megfelelő szellőzésről alatta, vagy a cserép alá szigetelésül helyezzünk vékony polisztirollapot.

Fordított a helyzet, ha a fát fűtött padlóra állítjuk. Ekkor a gyökerek 20-28 fokra melegedhetnek, míg a korona hőmérséklete csak mintegy 18-22 fokos. Az eredmény hasonló: a növény stresszes állapotba kerül, most ugyanis a gyökér aktívabb a leveleknél. A fa pedig így lehullatja leveleit.

Most aztán adtunk elég olvasnivalót! De minél jobban megérted a citrusfákat és azt, hogyan hat rájuk az átteleltetés, annál jobb megoldást találsz majd citrusaid átteleltetésére. Az esetleg felmerülő problémákra pedig gyorsan tudsz majd reagálni.

A fény és a hőmérséklet összefüggése azonban még viszonylag egyszerű ahhoz képest, amit a trágyázásról és öntözésről kell tudnunk az év hat hidegebb hónapjában:

Szeptembertől márciusig ne trágyázzunk. Hidegben történő átteleltetés (B változat, lásd fentebb) esetén márciusig tart a trágyatilalom. A vashiányt (sárga levelek zöld erezettel) vastartalmú tápanyaggal kezeljük.

Az öntözéshez szobahőmérsékletű, lágy vizet használjunk. Kerüljük a kemény víz használatát, mert az vashiányt okozhat. Ha az átteleltetés melegebb környezetben történik, nagyon körültekintően öntözzünk, figyelembe véve a mindenkori helyzetet; különösen ügyeljünk a túlöntözés és az elvizesedés megelőzésére. Több fa fullad vízbe, mint amennyi kiszárad! Hidegben történő átteleltetés esetén a szárazabban tartsuk a növényt. A talaj enyhén földnedves legyen, de ne legyen szalmaszáraz, mert így a fa kiszárad.

Ameddig csak lehet, hagyjuk kint a fát, és amint lehet, helyezzük ki újra.

Főleg késő télen-kora tavasszal jó, hogyha találunk a fa számára egy védett helyet odakint. Ennek azonban nem szabad túlzottan felmelegednie, nehogy túl nagy legyen a különbség az éjszakai és a nappali hőmérséklet között (pl. éjjel 5 °C, nappal 20-25 °C).

Mielőtt bevinnénk a fát, alaposan tisztogassuk meg, és mindent kövessünk el annak érdekében, hogy ne teleljenek át vele együtt csigák és tetűk. Ekkor szükség esetén meg is metszhetjük. A túlságosan sűrű koronát tegyük levegősebbé, hogy több fény jusson be. Január végén ügyeljünk a kártevőveszélyre (az évnek ebben a szakában növekszik). A pajzstetvek és az első karmazsintetvek ilyenkor már aktívak. A levéltetvek jelennek meg utolsóként, de márciustól már velük is számolni kell.

Sok sikert kívánunk citrusfáid átteleltetéséhez!