Riadó! A levéltetvek ismét támadnak! A levéltetvek nem egyformák. A zöld őszibarack-levéltetű, a fekete bablevéltetű és a zöld almalevéltetű annyira különböznek egymástól, mint például a pinty, a cinege és a veréb.
Levéltetű által okozott károk
A levéltetvek elsősorban a fiatal növények sejtnedveinek kiszívásával okoznak kárt. Ugyanakkor mérget is kibocsátanak magukból, melynek hatására a levelek összetekerednek. A levelekből ilyen módon alkotott búvóhelyen, melyek az ágak végén könnyen észrevehetők, a levéltetvek már nehezebben hozzáférhetők a kerti madarak és egyéb ragadozó számára, és a legtöbb esetben legalább egy pár megmarad a fajfenntartáshoz.
Ahogy a levéltetvek a növény nedveit szívva gyengítik azt, az ágvégek is elgörbülnek, és így deformálódnak az ágak. A díszkertekben és a gyümölcsösökben ez valóban nem kívánatos, mivel a fák megfelelő alakja alapvető fontosságú, egyrészt esztétikai szempontok miatt, másrészt a gyümölcshozam szempontjából.
A levéltetvek kárt okoznak akkor is, amikor nyálukkal veszélyes vírusokat visznek át egyik növényről a másikra. Ez súlyos következményekkel járhat, főleg gyümölcsösökben vagy a rózsakertekben.
Bámulatos termékenység
Mielőtt megismerkednénk a levéltetvek eltávolításának módjával, vessünk egy pillantást lélegzetelállítóan izgalmas életciklusukra. A levéltetvek peték formájában élik túl a telet, ezért küzdenek ellenük ebben a fázisban a nagy gyümölcstermesztők. A petéből egy ún. matriárka kel ki, mely párzás nélkül, szűznemzéssel szaporodik! Ezáltal levéltetű „szüzek” jönnek létre, általában szárny nélkül – bár némelyiküknek van szárnya, és képes a vendégnövények közti egyszerűbb vándorlásra, így biztosítva a gyorsabb terjedést a szabadban, mezőgazdasági területeken, erdőkben vagy kertekben. E szüzek szintén párzás nélkül szaporodnak. E különleges nőstények csak ősz körül nemzenek hím egyedeket, megint csak szűznemzéssel. A levéltetvek ezt követően – amikor a generáció részben nemet vált – párzanak, és az adott év utolsó generációjának nőstényei petéket raknak, így biztosítva a következő év levéltetű-populációját.
Ha figyelembe vesszük, hogy a nyári időszakban a levéltetvek generációinak száma eléri az 50-et, és egy szűz tetű naponta akár hat élve születő fiatal tetvet is világra hoz, érthetővé válik, hogyan képes egyetlen matriárka egy év alatt 1027 levéltetű utódot biztosítani, és hogy a levéltetvek szaporodási aránya miért olyan elképesztően magas. Ugyanakkor a levéltetűegyedek csak 6-7 napig élnek. Ha tekintetbe vesszük, mennyi fiatal madár, hangya, közönséges fátyolka, gubacsszúnyog, zengőlégy és fürkészdarázslárva nő nagyra levéltetűn, nyilvánvalóvá válik, hogy a faj túlélése szempontjából valóban fontos e hihetetlen szaporodási ráta. A fentiek fényében továbbá az is egyértelmű, hogy az északi féltekén élő 450 fajta levéltetű miért tartozik a legjelentősebb mezőgazdasági, erdőgazdasági és kertészeti kártevők közé.
Mi kezdjünk a levéltetvekkel?
A levéltetvek biológiáját tekintetbe véve láthatjuk, hogy az utolsó példányig történő kiirtásuk a kertünkből meglehetősen hálátlan feladat. Még ha sikerül is, egy újabb levéltetű biztos, hogy valahonnan berepül a kertbe – vagy a hangyák odacipelik.
A levéltetvek ellen úgy küzdhetünk, hogy hacsak lehet, nem engedjük őket a növényekhez hozzáférni. A melegházak, fóliasátrak szellőzőnyílásait gézzel vonhatjuk be, így a megfelelő szellőzés biztosítva lesz, de a levéltetvek kint maradnak. Ugyanezt a módszert a zöldségeskertben is alkalmazhatjuk, ahol a zöldségeket fátyolfóliával fedjük le. Ez nemcsak hasznos mikroklímát hoz létre, mely elősegíti a növények fejlődését, hanem hatékonyan véd a levéltetvek ellen is.
A háztáji növények néhány fajtája – például némely salátafajta – ellenáll a levéltetveknek. Ültetéskor tudatosan dönthetünk az ellenálló fajták mellett. A salátafajták ellenálló típusai közé az alábbiak tartoznak, típusok szerint csoportba rendezve (forrás: Bajor Állami Szőlőtermesztési és Kertészeti Intézet, Veitshöchheim, Németország):
-
Fejes saláta: "Casanova", "Fiorella", "Irina", "Jiska", "Osaka", "Estelle"
-
Jégsaláta: "Barcelona", "Bennie", "Fortunas"
-
Mini jégsaláta: "Minas"
-
Tölgyfalevél-saláta: „Sirmai”, „Smile”
-
Vajfejsaláta: „Leny”
-
Lollo Bionda saláta: „Barman”, „Lorenzo”
-
Lollo Rossa saláta: „Solsun”
-
Endívia: "Bentley"
A levéltetűkörökben szintén közkedvelt málna esetében választhatunk olyan fajtát, melyet – bár nem ellenálló – nem szeretnek annyira a levéltetvek. Például a régi „Schönemann” fajta inkább szenved a levéltetvektől, mint a modern „Rumiloba” vagy az „Autumn Bliss”.
Hogyan küzdjünk hatékonyan a levéltetvek ellen? A megelőző intézkedéseken túl közvetlenül, különböző szerekkel is felvehetjük ellenük a harcot. Ebben az esetben érdemes az alapján kiválasztani a szert, hogy az megkíméli-e a hasznos rovarokat, valamint – a fogyasztásra szánt növények esetében – fontos figyelembe venni a várakozási időszakot. A várakozási időszak ebben az esetben arra az időszakra utal, ami a szer levéltetvek elleni alkalmazása és a kezelt növény egészségkárosodás kockázata nélküli konyhai fogyaszthatósága között telik el. Ezzel kapcsolatos információt a szer útmutatójában találunk. Ha a szer természetes hatóanyagokat (pl. káliumszappant, természetes olajokat) tartalmaz, a várakozási idő rövid, esetleg nincs várakozási idő. Ilyenek például a Neudorff által gyártott növényvédő szerek – a Neudosan, a Spruzit, a Raptol stb. További tájékoztatással a növényvédő szereket forgalmazó szakkereskedések szolgálhatnak.
Nagyapáink kerti trükkjei – ma már nem működik mindegyik!
Korábban, amikor a dohányzás széles körben elterjedt volt, nagyszüleink cigarettacsikket áztattak vízbe egy éjszakára. Az így kapott levet még kissé vízzel fölhígították, és a levelekre juttatva használták a levéltetvek ellen. De mivel a nikotin igencsak erős ideg- és szívméreg, nagyapáink módszerét már a legtöbb helyen törvény tiltja. Egyébként is csak dísznövényeknél használták – sosem a fogyasztásra szánt növényeknél.
Amit viszont megtanulhatunk nagyapáinkból, az az, hogyan ösztönözzük kertünkben a hasznos állatok tevékenységét. Ide tartozik a madarak (pl. széncinege) odacsalogatása fészkelőládák felszerelésével, illetve a fészkelőhelyek megőrzésével (pl. a kerti rozsdafarkú esetében). Még a verebek is – melyeket nagyapáink épp, hogy csak elviseltek zöldséges kertjükben, mivel úgy gondolták, hogy károsítják a fiatal növényeket – a fészkelési és ivadékgondozási időszakban nagy étvággyal fogyasztják a levéltetveket.
A hasznos állatok ösztönzéséhez tartozik a hasznos rovarok ösztönzése is. A zengőlegyet százszorszép ültetésével csalhatjuk kertünkbe. A százszorszép virágporával táplálkozó zengőlégy petéit a levéltetvek közelében rakja le, a kikelt lárvák előszeretettel falják föl a levéltetveket. A zengőlegyekhez hasonlóan a katicabogár, a közönséges fátyolka, a gubacsszúnyog és a fürkészdarázs is hasznos segítőtárs.
Ügyes kombinációk
A levéltetvek elleni megelőző és szükség esetén helyreállító intézkedések megfelelő kombinációjával ellenőrzésünk alatt tarthatjuk e rovarokat annak ellenére, hogy azok egyre nagyobb mértékben fenyegetik kertjeinket.
Sajnos az ilyen intézkedések ellenére is marad néhány példány a kertben. Ennek kapcsán vannak olyan rosszmájú egyének, akik szerint így már két oka is van annak, miért dobjuk fel a kertünkből származó salátát egy kis apróra vágott kaporral: egyrészt így jobb az íze, másrészt pedig a kapor között nem lehet észrevenni a salátán lapuló levéltetveket.
