Gyepinformációk, 2. rész
Cikkünkben folytatjuk gyeppel kapcsolatos kérdések megválaszolását. Fogadd szeretettel a különböző gyeptípusokról, a gyomlálásról és a lazításról szóló érdekes információkat.
Gyeptípusok
Így van, tényleg többféle gyep létezik. De mi, kertészek ezt máshogy fejezzük ki: általában „fűtípusokról” beszélünk, ha a különböző fűfajtákból összeállított magkeverékekre (szokásos magkeverékek) utalunk, pl. festuca vagy lolium típusok. Másrészt viszont „gyeptípusokról” beszélünk, utalva a dísz-, használati vagy sportgyepre, esetleg egyéb tájgyepekre, melyek különböző funkciókat töltenek be. Például a díszgyep egy ház körüli kertben nem bírja olyan mértékben a terhelést, mint a használati gyep, mely sokkal jobban elviseli gyerekek a futkározását (gyakran hívják „játszógyepnek” is). Ez a gyep ugyanakkor nem felelne meg egy futballpályán, hiszen a gyep ott sokkal nagyobb igénybevételnek van kitéve. A futballpályák speciális sportgyepet igényelnek. A fűmagkeverék részleteiben határozza meg a gyep típusát. Mindegyik gyeptípusnak megvan a megfelelő fűmagkeveréke.
A gyep öntözése
Hagyományosan a gyep öntözése a leggyakrabban esőztetővel történik. Ha ezt napközben végezzük, akkor a víz egy része elpárolog anélkül, hogy hasznosulna. Ezért ma egyre inkább használnak intelligensebb, hatékonyabb és vízkímélőbb rendszereket. A legelegánsabb megoldást – ami profiknál többé-kevésbé az alapszint – a süllyesztett esőztető jelenti. Ma már kiváló tájkertészeket találhatunk, akik ilyen típusú esőztető rendszerek telepítésére szakosodtak. Egy ilyen rendszerbe való befektetés hosszú évekre biztosítja a nyugalmat, a gyeptulajdonos a gyep öntözését kényelmesen, egy gombnyomással vagy öntözőkomputer segítségével elvégezheti. Ugyanakkor azok számára, akik a hagyományos esőztetőket részesítik előnyben, a szaküzletek a termékek széles skáláját kínálják, melyekből a szóban forgó gyep méretének és alakjának leginkább megfelelő összeállítást alakítható ki. Ennek eredményeképpen a rendszer csak a pázsitot öntözi, nem a fél kertet. Az agrárszakemberek szerint az öntözésre a legmegfelelőbb időszak a kora hajnal, 3 és 6 óra között. Emiatt viszont nem szükséges felkelned – használj öntözőórát vagy öntözőkomputert.
A gyep trágyázása
Fűnyíráskor tápanyagot is eltávolítunk a gyepből. Egy kiló fűnyesedékkel mintegy 30 gramm nitrogént, 20 gramm káliumot és 10 gramm foszfort veszít a gyep. Ezeket a tápanyagokat pótolnunk kell. A díszpázsit valamivel kevesebb trágyát igényel, mint azt a gyep, amelyen járnak, vagy valamilyen terhelés alatt áll. A gyepet normál körülmények között márciustól-áprilistól kezdve négy-öt hetente kell trágyázni. Ezt az időszakot szeptember elején vagy közepén a télre felkészítő őszi trágyázással zárjuk le. Manapság azonban ez már nem feltétlenül igaz, mivel a piacon már hosszú hatású gyeptrágyák és speciális őszi műtrágyák is megjelentek. A trágyázás ismétlésével kapcsolatban szigorúan tartsuk magunkat a készítmény csomagolásán olvasható tájékoztatáshoz. Ez segíthet annak eldöntésében is, hogy a gyeptrágya helyett használjunk-e összetett műtrágyát. Nézzük meg az összetett műtrágya nitrogén:foszfor:kálium arányát. Gyep esetében az ideális arány 10:3:3–5.
A gyep helyettesítése
Igen, bizonyos helyeken a gyepet – ha arra mint lapos, zöld objektumra tekintünk – helyettesíthetjük más növénnyel. Azokon a helyeken, ahol a fű rosszul fejlődik, illetve a ritkán használt területeken a fű helyett ültethetünk cserjéket. Némelyikük jól tűri, ha időnként rálépkednek, ezért ezeket gyakran választják gyepet helyettesítő megoldásként. Ezek elsősorban a szirti ternye, a pázsitviola, a tollasfű, a kőtörőfű, a római kamilla, a farkaskutyatej és a kutyatej. A kutyatejjel viszont legyünk óvatosak, mert gyümölcse szúrós, mezítláb sétálóknak nem ajánlott. A fentebb felsoroltakat ajánlatos napos helyre ültetni. Az árnyékos helyeken legjobb szártalan kankalint vagy díszepret – de ne hármaslevelű berkipimpót (Waldsteinia ternata), mert annak bokrai nem elég laposak – ültetni. Azokon az árnyékos helyeken, ahol a növényzet magasabbra is nőhet, telepítsünk turbántokot (tiarella), vörösbegyvirágot vagy piros gólyaorrt; ezek kedves, szépen virágzó zöld növények.
Füvesített útburkolat
Útburkoló kő helyett használhatunk füvesített útburkolatot, például az autó parkolóhelyén vagy a bekötőúton. Ne feledjük azonban, hogy a füvesített útburkolat nem képez kényelmes járófelületet magas sarkú vagy hasonló cipő viselése esetén. Sőt, magas sarkúban még az autóból való ki-, illetve beszállást is megnehezíti. Továbbá: az útburkoló kövek lerakásakor megfelelően töltsük fel őket földdel úgy, hogy a talaj felülete a tömörítést követően a kő felső felülete alatt kb. két centiméternyire legyen, hogy a fűszálaknak legyen helyük növekedni. Ha a köveket a felső felületükig töltjük fel talajjal, akkor kényelmesen járhatunk rajtuk, de a füvet a cipőtalpak, autóabroncsok, de még a fűnyíró is lekoptatja, és a terület, melyet zöldnek szerettünk volna látni, idővel földszínűvé változik.
Gyepszegélyek
A gyepszegélyek gondozása meglehetősen fáradságos feladat, de létezik néhány módszer, amivel legalább egy kis időt megtakaríthatunk. Ha egyáltalán semmit nem csinálunk a gyepszegélyekkel, a fű közül a kúszó fajták átterjednek a környező ágyásokba. Ez pedig még több gondot okoz. Ha a gyep határát szegélykövekkel jelöljük ki, legjobb, ha azokat habarcsba rakjuk le. Így ha rátoljuk a fűnyírót a szegélykövekre, azok nem mozdulnak el olyan könnyen, és a kúszó füvek nem szivárognak át a kövek közti réseken. Egyébként a szegélyek karbantartásának legkényelmesebb módja, ha hosszú nyelű, akkus szegélynyírót használunk. Így nem kell ezt az amúgy is idegölő munkát a földön kúszva órákig végeznünk.
A gyep felújítása
Ha a tél során a gyep egyes helyeken kipusztul, ez általában amiatt következik be, mert a befagyott, jéggel és hóval borított gyepet taposták. Még a gyepen gyorsan átfutó ember lábnyomai is barna foltokat eredményezhetnek azokon a helyeken, ahol a talpak a földet érintették. A kisgyerekek lábnyomai általában lazítással eltüntethetők. A kihalt foltokat az újonnan kinövő fű hamar betölti; ha szükséges, egyszerűen vessünk el még egy kis fűmagot. A nagyobb megbarnult területeket lapos ásóval kivághatjuk, és a talajt meglazítva máshonnan füvet telepíthetünk át. Emiatt általában nem érdemes gyepszőnyeg vásárolni. Egyszerűen emeljünk ki a gyep széléről – ahol senki sem veszi észre – néhány négyzetcentiméteres darabokat. Nagyobb gyepfelújításra – esetleg teljes újratelepítésre – akkor lehet szükség, ha a gyep elgyomosodott (lásd a vonatkozó bejegyzést).
Földigiliszták a gyepben
Egyetértünk, a földigiliszta ürüléke a pázsiton meglehetősen siralmas látványt nyújt. Viszont ez az ára annak, hogy ezek az élőlények egészséges kerti talaj biztosítanak, és végzik a munkájukat. Nincs bevált módszer arra, hogy a földigilisztákat elűzzük. Egyetlen lehetőség, hogy a gilisztákat intenzív locsolással a felszínre kényszeríted, majd összeszeded őket. Ezt követően átviheted őket a konyhakertbe. De ki az, aki ezzel vesződne? Mennyire lenne ez hosszú távon eredményes? Ez a módszer csak akkor működik, ha a megfelelő időpontban végezzük – mielőtt a giliszták júniusban párosodnak, és petét raknak.
Gyepszőnyeg
Jómagamnak egyre inkább tetszik a gyepszőnyeg – bár drága, de vitathatatlan előnyökkel rendelkezik. Elsősorban kisebb területű, ház körüli gyepek esetén – de akár sportgyepként is – néhány perc alatt megoldhatóvá teszi a füvesítés problémáját. Elég egyszerűen kiegyenlíteni a talaj felszínét, majd fellazítani azt, és a gyepszőnyeg sávjait közvetlenül egymás mellé kiteríteni. A lefektetett gyepszőnyegre azonnal ráléphetsz, két hét elteltével pedig, amikor a fű gyökerei már megkapaszkodtak, akár terhelésnek is kiteheted. A gyepszőnyeg megnyújtja a füvesítés időszakát. Tavasszal már korábban kezdheted, mivel nem kell megvárni a vetéshez szükséges hőmérséklet elérkezését. Ugyanígy ősszel később is füvesíthetsz, amikor a hőmérséklet már ismét a vetéshez szükséges érték körül tetőzik.
Árnyéktűrő gyep
Felejtsd el! Bárki bármit mond, nincs az a gyep, ami valóban tűrné az árnyékot. Minden fűnek napsütésre van szüksége. Létezik ugyan néhány fűtípus, amelynek szélesebbek a levelei, így valamivel jobban viseli, ha kevesebb napfényt kap. Ugyanakkor ha árnyékosabb helyre kerül, még ez a fajta fű sem fog kielégítően fejlődni. A valóban árnyékos helyeken a fű helyét a moha veszi át. Egyszóval: bármit is állítanak a fűmag csomagolásán, felejtsd el az „árnyéktűrő” gyepeket.
Vágási magasság
Friss vetést követően először akkor nyírjuk le a füvet, amikor a fűszálak elérik a kb. nyolc centiméteres magasságot. Ekkor kb. öt centiméteres legyen a nyírási magasság. A harmadik-negyedik alkalomra a fű megerősödik, így a magasságot fokozatosan három centiméterre csökkenthetjük. Nem jár semmilyen előnnyel, ha a füvet hagyjuk nagyon magasra nőni, majd nagyon visszanyírjuk. A fűszálaknak mindig kell bizonyos hosszúság, hogy képesek legyenek a fotoszintézisre, ezért jobb, ha gyakrabban nyírunk le belőlük kevesebbet, mintsem egyszerre majdnem az egészet. Az egyszerű alapszabály az, hogy a fűszálakat minden nyírásánál kb. felével-két harmadával rövidítjük, 2,5-3 centiméteres hosszúságra. Csak a kevésbé napos helyen lévő gyepet érdemes valamivel hosszabbra, kb. öt centiméteresre hagyni.
A fűnyírás technikája
Valóban létezik ideális fűnyírási technika. Ezt a témát már érintettük a nyírási magasságról szóló bekezdésben. Gyakrabban kevesebbet levágni hasznosabb, mint ritkábban teljesen visszanyírni. Az egyes nyírások során változtassuk a nyírás irányát. különben a fűszálakat a nyírás során mindig ugyanabba az irányba fogjuk dönteni, ami a fű filcesedéséhez járul hozzá. Ha például általában jobbra haladva nyírunk, váltogassuk ezt balra haladó nyírással. Alkalomadtán pedig nyírjunk átlósan is, az oldalakat váltogatva. Ha sávos mintázatot szeretnénk létrehozni, amilyen a stadionok gyepét díszíti, ahhoz hátsó hengeres fűnyíróra lesz szükségünk. A fűnyíró hengere egy irányba dönti a fűszálakat, így azok élénk színű, fényes alsó oldala válik láthatóvá. Ezzel a módszerrel a gyepen sávokat, négyzeteket vagy köröket is kialakíthatunk.
A gyomok eltávolítása
A gyep gyomtalanítására különböző módszereket alkalmazhatunk. A kisebb gyomokat, például a veronikafüvet vagy a fehérherét kézi irtóborona segítségével távolíthatjuk el. Az irtóboronát gyakran kell használni, hogy a gyomok a gyakori háborgatás miatt ne tudjanak növekedni; így végül elszáradnak. Nagyobb területű gyepen legjobb egy nagyobb irtóboronával többször átmenni. Egyéb gyomokat, mint például a gyermekláncfüvet vagy a százszorszépet gyökérirtóval vagy egy öreg konyhakéssel távolíthatjuk el. Ha elég kitartóak vagyunk, nagyon sok gyomot eltávolíthatunk a kertből pusztán mechanikus módszerekkel. Amennyiben nagyon zavarónak érezzük a gyomokat, gyomirtó szert is használhatunk a gyepen. Ha a gyep már tele van gyommal, akkor a gyom már átvette az uralmat a gyep felett, mivel a feltételek a gyom fejlődése számára voltak kedvezőbbek. Ilyenkor a gyeppel valami alapvető probléma van. Lehet, hogy a talaj túlságosan tömött (erre a nagy útifű jelenléte utal), túl zsíros és nedves (százszorszép és gyermekláncfű), túl sovány (fehér here) vagy túl savanyú (moha). Ilyen esetben mérlegeljük, hogy nem kellene-e az egész területet újrafüvesíteni, olyan talajszerkezetet kialakítva, mely inkább a gyepnek kedvez; újonnan bevetni az egész területet fűmaggal, esetleg gyepszőnyeget lefektetni. Ajánlatos azonban először kikérni egy helyi tájkertész véleményét, mivel nehéz a gyepültetésre szánt felületet szakszerűen felmérni anélkül, hogy azt részleteiben tanulmányoznánk. Tipp: Komoly problémák vagy nagyobb gyepterület esetén ne csak tájkertész véleményét kérjük ki. Keressünk a gyeptelepítés terén széles körű tapasztalatokkal rendelkező szakembert, mondjuk egy golfpályaszakértőt – nem pedig olyan embert, aki például tud terméskőből falat rakni vagy úszómedencét építeni.
Pockok
Amikor végre sikerült megszabadulni a bosszantó vakondoktól, helyüket gyakran a pockok veszik át. A pockok bármit megesznek a kertben. Nem állnak meg a zöldségeknél vagy hagymáknál, akár a fák gyökereit is megrágják. Bármily aranyosak is e kis állatkák, az egyetlen dolog, amivel felvehetjük ellenük a küzdelmet, az az egérfogó. Használhatunk azonban élvefogó egércsapdát is. Könnyen megállapíthatjuk, milyen állat ássa járatait a kertben: a vakond széles, ovális keresztmetszetű lyukat ás (teste mellé, oldalra kaparja a földet), míg a pocok járata függőlegesen ovális keresztmetszetű (a földet teste alatt tolja hátra).
Talajlazítás
A lazítás nagyszerű dolog, mivel valóban alapos tisztítást biztosít a gyep számára évente egy, két vagy három alkalommal. A gyepből eltávolítja a filcréteget, ezáltal biztosítja, hogy a fű alsóbb részei is levegőhöz és fényhez jutnak, és így a tövek erősebbé váljanak. A trágya újra utat talál a gyökerekig, és nem a mohát meg filcrétegben lévő, bomlasztó baktériumokat táplálja. Ezenkívül kétségtelenül hatásos a gyom elleni küzdelemben is. Az első lazítást márciusban végezzük, a következőt május közepén vagy végén, a harmadikat szeptember elején. Minden lazításkor – akárcsak a fűnyírásnál – változtassuk mozgásunk irányát, esetenként átlósan is megmunkálva a területet (lásd fentebb, a legjobb nyírási technikát tárgyaló bejegyzésnél). A lazítást követően lássuk el a gyepet mésszel, trágyával, és szükség esetén szórjunk fűmagot a kihalt foltokra. Lazítás után érdemes a levegőztetést is elvégezni.
